Dacolva az időjárással, több esőmentes megállóval sikerült megérkeznünk a belvárosba.

Birtokba vettük a kordonnal lezárt befutói pálya szakaszt és méltóságteljesen / inkább erőlködve/ befutottunk a célba.Ugyanúgy mint amikor elődeink is megtették ezeket az utolsó métereket, hisz ne feledjük , hogy honnan is indult el ez a kerékpár sport, és közel 150 év alatt hogyan váltották fel a Velocipédeket, a mostani szénszálas, ultra könnyű masinák.

A megjelenésünkkel is az volt a cél, hogy emlékeztessük  az embereket a múlt és a jelen közötti kontrasztra, illetve hogy jelezzük, hogy Nagykanizsa nem csak a szlogenekben egy kerékpáros barát város, hanem a kerékpáros  hagyományőrzés szempontjából is méltó helyet foglal el Magyarország térképén.

Reméljük, hogy tudtuk ezeket az értékeket közvetiteni, és egy kicsit sikerült hozzá járulnunk ahhoz hogy

ezek a régi kerékpárok ne merüljenek el a feledés homályába.

 

Ha KOKSZ akkor Nagykanizsa!!