Felvidék, Szőgyén, Pajta Titkok, rendezvény, magyar szó, lelkes közösség, esős idő, szívélyes vendéglátás, ha dióhéjban szeretnénk jellemezni, ezt a szeptemberi már-már őszies hétvégét, így egy szusszanatra.
A szervezők részéről, már a tavalyi évben lefoglalt hétvégénket nagy várakozás előzte meg, a csapat részéről.
Idén ez már a 3.-ik olyan hétvége, ahol ott fogunk aludni, így újra többnapos programra kell készülni, mind távolságban, mind ruházatban, mind szervezésben.
Ezért előző este, /útban Szőgyén felé/ beiktattunk egy Esztergomi pihenőnapot, ahol természetesen a kultur programot követően a gasztronómiára helyeztük a hangsúlyt. Márpedig, ha Szlovákiába készültünk, akkor a Párkányi hídon átkelve,/ gyalogosan / meglátogattuk a híres Paraszt éttermet, a szlovák oldalon. / Sturovo / A légy üdvözölve paraszt, üljetek le zabálni a valagatokra, zabáltok vagy szlopáltok, mit zabálnál bugris paraszt, vagy szlopálsz valamit bögyös boszorkány kérdés felelet játék az étterem egyik különlegessége, ahol nem illik megsértődni, sőt illik visszavágni. A zománcos bögrében iható Zlaty Bazant, az egészben kapott sült csülök, viszont elég embert próbálóvá tette a társaságot. Hamar kialakultak a szomszéd asztalok közötti barátságok, főleg ha bekellett zárni valakit a vaskalodában, vagy színlelni kellett egy kis akasztást.
Jó kedvvel felvértezve, egy kis fejszellőztetés gyanánt, tettünk egy kis sétát Párkány / Sturovo / főterén, amíg utunkat nem állta a híres Green Pub. Igazából ez fából ácsolt kocsma, amit lefestettek zöldre. A belbecs viszont sokkal jobb volt, mint a külcsín / azért az sem volt rossz / hisz 24 fajta csapolt sörrel kedveskedtek a látogatóknak, ahol jelzem maroknyi hely sem állt rendelkezésre, de aztán hamar befogadtak bennünket a helyiek.
Ezen események után, az esztergomi Alabárdos panziót csak késő délelőtt tudtuk csak elhagyni, de sietnünk kellett, mert a hídfutást, amit minden évben megrendeznek / 3-4 ezer fő / a bazilika és a szlovák Sturovo között, épp erre a napra szervezték.
A kezdeti, kibukkanó napsütést felváltották a felhők, és mire Szőgyénbe érkeztünk, az eső vette birtokba az utcákat.
A Szőgyéni tájház udvarán megtartandó rendezvényt, a szervezők behozták a kultúrházba, így délután 15.00 órától már zárt helyen kezdődtek el az idei 2017-es Pajta Titkok.
A közel 2600 főt számláló Szőgyén / Svodin /, Szlovákiában, a Nyitrai kerületben az Érsekújvári járásban fekszik.
A 2011-ben mért adatok alapján a község 75 %-a magyar, 25 %-a szlovák. Vigh Gábor Polgármester Úr nagy szeretettel fogadott bennünket, míg a szervezők részéről Melecskey Bea vázolta fel a programot, gardírozott bennünket, és intézte a szállásunkat.
A 15.00 órás megnyitót követően, látványos, és sokszor magával ragadó program kavalkád vette kezdetét.
A fölszállott a páva, táncegyüttes kategória 2017-es győztese, a somorjai Csali Néptáncegyüttes élő zenekari bemutatója következett. Ezt követte a párkányi Pásztortűz Néptánccsoport, majd a Köbölkúti Vadvirág Néptánccsoport Szőgyént a Szőlővirág Asszonykorús illetve az Iglice Néptáncegyüttes képviselte. Ezek után lépett a színpadra Zsákovics László, akinek tolmácsolásában többek között az Ismerős Arcok: Nélküled című száma is elhangzott, igazán felemelő, és bizsergető érzés volt.
Hát ennyi fellépő után, és ennyi nívós műsor után, kaptunk 40 percet, hogy beszéljünk a kerékpár történelemről, a Velocipédjeinkről, a James Starley triciklikről, és mutassuk be működés közben. Az összes résztvevő, és érdeklődő lejött az emeletről az aulába, és kíváncsian várták az előadásunkat. / hát mostanában nem voltam olyan lámpalázas, és nem izzadt a tenyerem, mint ekkor! / Elkövettünk mindent, hogy érdekessé tegyük ezt a maroknyi 18.-ik századot, még a Velókra is felültünk, igaz néha közel volt az üvegajtó!
A kerékpár bemutatót a Góbé zenekar fergeteges koncertje követte, majd pedig a Szalai Band húzta a talpalávalót. / érdekes itt is csak magyar zenék csendültek fel /
A szálláson elfogyasztott batyus reggelit követőn, hazafelé vettük az irányt, pár kultúrprogrami megállót beiktatva.
Esztergomi Primási pince rendszert és Bormúzeumot megnézve, egy pihenőt beiktattunk Tinnyén, ahol fényképezkedtünk Konfucius homokszobránál, majd Zsámbék premontrei kolostorát / romtemplomát / néztük meg.
Élményekkel teli programokkal gazdagodtunk, egy kicsit öregbítettük Nagykanizsa, és ezen belül a KOKSZ hírnevét, amit nagyon köszönünk, vendéglátóinknak, a szervezőknek, és külön köszönjük Melecskey Beának.
